"Vajon a többieket már megtalálták?"-így gondolkodtam a sötét szekrény belsejében. Lépteket hallottam a lépcső felöl, amik egyre közeledtek. Az ajtó nyílni kezdett és én kigurultam a szekrényből. Amikor felálltam egy lány nézett rám meglepetten. Azt hiszem Park Min Ah-nak hívták.
-Hát te?-kérdezte. Szép lány volt. Zavarba is jöttem, ezért csak ezt tudtam hebegni:
-Engem...Nem találtatok meg!
-Akkor te nyertél!
-Hát..igen. Úgy látszik.-mondtam. Aztán, ahogy láttam a lány mosolyát, nem bírtam rajta tartani a szemem, mert akkor látta volna, hogy elpirultam, ezért a földre szegeztem a tekintetem.
-Elnézést, de még nem tudom a nevedet!-hallottam a kérdését, miközben a cipőm orrát tanulmányoztam.
-Lee Gi Kwang vagyok, te pedig, ha jól tudom, Park Min Ah.-válaszoltam, majd az előbbi "tekintetem a földre szegezem" mozdulatom miatt feljebb kellett tolni a szemüvegemet az orromon.
Utána még mondott valamit Min Ah, de csak annyit vettem ki a szavaiból, hogy későre jár.
-De...De...Igen, most már haza kell mennem.-motyogtam.
Min Ah kivezetett a házból és aztán megkérdezte:
-Ha nem nyitom ki azt az ajtót, akkor reggelig itt maradsz?
A kérdés hirtelen jött, ezért csak felnevettem.
Haza érve a szüleim kérdőn néztek rám. Elmagyaráztam nekik, hogy mi történt, aztán láttam anyám arcán, hogy most tervezgeti az "esküvőt" és inkább bementem a szobámba.
Befeküdtem az ágyba és azon töprengtem, hogy vajon találkozhatunk-e még.
Találkoztunk, sőt együtt lógtunk, de aztán megtalált a CUBE és leszerződtem velük. Jöttek a próbák, de szerencsére Jun Hyung-ot is leszerződtették és egy bandába kerültem vele. Az együttesünk neve B2ST lett.
Az egyre több próba és fellépés miatt már nem volt időm többet Park Min Ah-val találkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése